Katolikus, magyar és édesapa.

Bódi Ábel vagyok.

Bódi Ábel vagyok.

Black Lives Mise

2020. június 10. - Bódi Ábel

A keresztény egyházak szertartásainak liturgiája, azok egy fontos eseményének a leképezése, megélése, egyfajta újrajátszása. Egy mise az utolsó vacsora és a mennyei dolgok leképezése, az Úr dicsőítésének legmagasztosabb módja. Hiszen maga Krisztus mondta: ezt tegyétek az én emlékezetemre. És annak rendes módja szerint mi tesszük is már lassan kétezer éve. Persze mindig jöttek hamis papok, hamis próféták és más elmeháborodottak, néha több, néha kevesebb követővel.

És eljött nekünk a mi George Floydunk. Nem akart próféta lenni, csak methtől átitatott agyvelővel, hamis pénzzel fizetni. Aztán megtörtént az, aminek jogszerűségét majd eldönti a bíróság, de valóban, az intézkedés közbeni fulladásos halál hagyhat némi kívánnivalót maga után… Erre a messiásukat már régóta váró kultisták megkapták amire vágytak. A közönséges bűnözőt a „fehér terror” alóli megszabadulás ígéretének megváltójává kiáltották ki. Megindult a nagy felkelés az elnyomók ellen, a szép új világ építése, ahol minden ember egyenlő és egyenlően juthat világi javakhoz, legyen az plazmatévé, vagy drága táska, hiszen szól a mantra a fülükbe: megérdemled az elnyomásért cserébe, végre tiéd a bosszú.

De a kultusznak nem csak csőcseléke lett. Ott vannak a papjai mindenhol, akik szakadatlan prédikálják a vizionált elnyomást, akik nem létező egyenlőtlenségekkel tüzelik fel a dologtalan, forradalomra áhítozó proletárokat. Hiszen vannak nekik istentiszteleteik is, meg saját liturgiájuk is: összegyűlnek jó sokan egy amerikai követségnél, ahol mindenki meghatározott viseletben érkezik (ezesetben transzparensekkel), majd jön egy-két prédikáció, aztán a közös „ima”, a skandálások, mely után el is érünk az esemény fénypontjára: a térdeléshez. És teszik ezt Floyd emlékezetére - Barabáséra. Térdelnek több, mint 8 percig, sírnak az áhítattól és az átszellemültségtől és teljessé válik a liturgiájuk, beteljesedik Marx igéje, az egyenlőség miséje kulminál.

Barabás pusztító kultusza kísértetként járja be a világot, a legnagyobb ellensége a rend, a legtermőbb talaja pedig a tudatlanság.

A bejegyzés trackback címe:

https://bodiabel.blog.hu/api/trackback/id/tr715772416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása